Figyelem! A bejegyzés termékmegjelenítést tartalmaz!
Csőrtök!
A címet némi horror-zenével illusztrálnám, ha lenne rá lehetőség, de nincs, így képzeljétek oda!
A történet egy szép, áprilisi délutánon kezdődött, midőn Gazdi magyar honban pihente ki fáradalmait, s rám gondolván vett egy doboz leértékelt kölest. (Én is szeretlek, remélem, tudod...)
Jó, tényleg jófej volt, mert márkás eleség volt, gyümölcsös, úgyhogy megadta a módját étkeztetésemnek.
Hazajött, kinyitotta a dobozt, s bár láttuk, hogy mintha pók szőtt volna benne hálót, nem nagyon törődtünk vele, lelkesen fogyasztottam a gyümölcsös keverékből. A doboz kinyitása után pár nappal azonban két hernyó jelent meg a falon.
- Áh, biztos csak a lepkefarmról hoztuk őket haza valahogy! - így Gazdi.
Most tévedett. Ugyanis amikor szintén pár nap elteltével belenézett a kajásdobozba, egy kényelmes hernyó kandikált ki belőle.
Gazdi hozta az újságot, kiöntötte az egészet, s úgy kereste a hernyókat, mint zsizsiket a lencsében.
Néhány egyed rögtön meg is mutatta magát.
Játék! Keresd a hernyót a képeken!
Gazdi minden undorát félretéve (bár, ezekre már gyerekkorától immunisnak bizonyult) üvegbe gyűjtötte a kis lényeket, összesen 34-et.
És én ebből ettem, pfúj... :S
Utánanézett, s kiderült, hogy a kis dögök a molylepke lárvái (ezért volt döglött molylepke is a kajában) s azokba a dobozokba, ételekbe költöznek bele, amik régóta állnak egy helyben, legyen ez ember, papagáj vagy tengerimalac kaja.
Gazdi sík ideg volt, mégiscsak kiadott többszáz forintot egy selejtes áruért, úgyhogy ír a cég angol kiadásának (magyar híján), miszerint tudja, hogy nem az ő hibájuk, de le kell vezetni valakin.
S láss csodát, a cég két nappal később küldött egy hibátlan állapotú kaját az adott termékből!
Szóval Vitakraft rulez, köszi nektek, ez jó volt tőletek! Most tényleg kukacmentesen élvezem a koktélt!