Thursday 18 July 2013

"(Hé), mondd, mi lesz velem!"

Csőrtök!

Sokkot kaptam. Gazdi ma fontos bejelentést tett. Nem, nem kistestvérem lesz, bár az lenne... 

Gazdi és Padre itt hagynak engem három teljes hétre!! :(((
Nem vagyok egy smiley-s típus (miért hívják ezt smiley-nak, mikor idegállapotba' vagyok?!) de nem tudom elmondani, mennyire kész vagyok. Volt már ilyen, de akkor az alsó szomszédhoz mentem, akiket ráadásul ismertem is, de most 105 házszámmal arrébb megyek. Kimegyek a természetbe!! Más madárnak ezt természetes, nekem akkor volt az utolsó ilyen élményem, mikor Gazdi hazahozott a dobozban. Azóta nem, még tervben sem. Nem vagyok én egy természetjáró, hát 3 méter repülés után kiköpöm a tüdőmet! Szóval átvisznek 105 házon keresztül (bár nem, mert két oldal van, úgyhogy 52 és fél házon keresztül) egy tök ismeretlen helyre. Mint kiderült, nem tök ismeretlen emberhez, direkt eljött megnézni engem, de akkor nem mondta Gazdi ki ő, mit érdekelt engem. 
Teljesen kész vagyok. Három hét. Kinél? Kik lesznek ott? Hol leszek? Szobában? Konyhában? Kertben? Értem én Gazdikám, hogy hív a haza, meg minden, de...nemá! Te is utáltál táborozni, nekem miért kell?! :,-(

Friday 12 July 2013

Pancsytime

Csőrtök!
Nyár van. Az első nyaram. 
Gazdi szerint akkor van nyár, ha már minden tollam és pihém lekívánkozik rólam. Hát, eljött az ideje, majd' megdöglöm.
Szerencsére a Gondviselés olyan Gazdit és Padrét küldött, akik segítenek enyhíteni a forróságot.

Íme, egy videó für dich, amelyben Azul fürdich!



Friday 5 July 2013

Életem napjai

Csőrtök!
Elnézésteket kérem, hogy ily ritkán írok, de még bele kell rázódnom, miről szabad, miről nem, illetve, mire van igény. Írjak csak magamról, vagy legyen politika, és közélet? Netán időjárás, vagy tények és történetek a ködös Alibionból? Nem egyszerű.
Mindenesetre most összegyűjtöttem olyan képeket, amelyek segítségével betekintést nyerhettek abba, hogy is telik egy napom. (Már ha érdekel ez egyáltalán valakit...)

A napjaim attól is függnek, Gazdi épp munkára kényszerül-e, avagy sem. Mostanában sokat van itthon, úgyhogy rengeteg időt töltünk a konyhában.



Néha fentről felügyelem a munkálatokat. 


Aztán átszállok a csapra. Nem tudok ellenállni, olyan szépen csillog!


Gazdi éppen sütött. A receptblogján majd megtudjátok, mit. (Húú, mekkora burkolt reklám!)


Céklát is tettünk el!


Házi tészta. Imádom! Frissen, állottan, úton, útfélen, neked, nekik...a frászt, csak nekem!


Szoktam zenét hallgatni, s közben annak lejátszó-alkalmatosságával bíbelődni. 


Ilyeneket szoktunk enni.


Bújócskázni is szoktam.


Ha elfáradunk, olvasunk. Mekkora volt Dan Brown új könyve!


Gyakorlom a célzást. Jean Reno csak néz, milyen jól nyomom!


Elment nyári szünetre a Barátok közt, úgyhogy új sorozat után kellett néznem. 


7 körül ébresztem a családot, aztán elhallgatok, hogy érezzék mondanivalóm súlyát. Biztos van neki, mert sosem tudnak visszaaludni. Este viszont én kómálok be hamarabb (hiába, a koránkelés) néha nehézkesen fektetnek le, meg ez a későn világosodás is bezavar.

Hát, így telnek a napok.