Egy kicsit dádhás vagyok, úgyhogy csak tőmondatokban írok, de a képek is eléggé beszédesek.
Gazdi és Padre (Padre szerint Gazdát Gazdinak hívják, nekem így is jó) rendesek, sokat lehetek kint, és ki is használom az általuk adott lehetőséget.
Összemértük erőinket az egérrel.
Hamar függő lettem, már én is a gépnél kajálok.
A ruhaanyag az egyik legjobb dolog a világon! Tépkedheted, míg csak bírja a csőröd!
Barátok köztöt nézünk Gazdival. Nem egyszerű a 6400. rész környékén beszállni, de nagyjából képben vagyok.
A reggeli kávésbögrét is beosztjuk. Gazdi iszik belőle, én pedig jótállok magamért.
Hm, ez a narancsos illat...kár, hogy nem ihatok belőle. Azért a cseppeket levadászom a széléről!
Nekem is kijár a pihenés, bár kicsit ellentmondásos, hogy ezt a szobabiciklin teszem...
Felfedeztem a legmagasabb helyet is, ami a karnisban nyilvánul meg.
Ide reptet fel mindig Padre. Mintha büntiben lennék...
A képernyőt is érintettem!
Nagyon kis édes! Igazán remek családból származik!
ReplyDelete