István, a király?

Csőrtök!

Gazdi tanácsolta, hogy most már lassan álljak neki aktuálisnak lenni, vagy elfordulnak tőlem amúgy is csekély számú olvasóim. 
Csakis az aktualitás miatt tegnap este megnéztem, az ígéretek alapján megosztó ,,jelenséget" az Alföldi Róbert által rendezett István, a királyt.
Van történelmi rálátásom (Mama mesélt, mikor itt volt) és zeneileg is ismerem a művet, hála Gazdinak. (Nagyon nagy fan volt, már-már túl nagy...)

Tehát, István, a király.
Kénytelen vagyok hasonlítani is, ezért előre is elnézést kérek, de ez automatikus.

Először is kitérnék a jelmezekre. Nem tudom elhelyezni, melyik korszakból vannak. István öltönyben, Sarolt kisestélyiben, Gizella kihívó ruhában, a nép farmerban és pólóban, a katonák tiszti ruhában vannak, amit talán 1930-40 körül hordhattak. Koppány nagyon laza, aranylánccal díszített a nyaka, napszemüveggel a szeme.

A klasszikus előadásban a Nyitány alatt Asztrik, a főpap öt és fél percen keresztül áll, de látod az arcán, hogy valami örömteli ünnepre készülnek, majd a dal végén belép István, s megkeresztelik.
Ehhez képest a 2013-as verzióban a pap (László Zsolt, akiről sajnos kiderült, hogy csak a beszédhangját jó hallgatni) szigorú tekintettel áll, majd bejön a szereplőgárda, s nekiáll táncolni azzal, aki éppen mellette áll, nemtől függetlenül. Ez nem tragédia, csak új.

Megérkezik Gizella fekete autóval. István kisegíti, köszönti őt: ,,Isten hozta", mire Gizella ,,danke" formájában értékeli a gesztust. Modernizált változat, ez talán annyiban volt modern, hogy jelen világunkban udvariasabbak az emberek? Szükségtelen töltelék, de maradjon!

Megvolt az esküvő, itt következett az első érthetetlen történés, a zenék keverése. Az esküvő után ugyanis nem haladtak, hanem ünnepeltek, s közben az a dal szólal meg, mely István Koppány felett aratott győzelmét ünnepli. Kisgyereknek minden vicc új, akár benne is lehetne, tényleg, miért ne ünnepelnének?!

Megérkezik Réka, az egyetlen hang, akit kifejezetten élvezhetőnek tudtam mondani tegnap este. Bocs, többiek, de ez van! Egy fekete szemeteszsákkal jön, s szedi a szemetet a csürhe után. Először értetlenkedve álltam a dolog előtt, majd Főkommentelőm (köszi Neked!) felvilágosított, hogy ez szimbólum, és így már betalált!

Új szereplővel bővül a gárda, aki valószínűleg Géza, István apja. Erre utaló jel csak az, hogy karon fogva sétál Sarolttal. Géza gondterhelten iszogat egy serlegből, majd összegörnyed, Sarolt már kiált, és rögtön indul a gyászdal. Géza még össze sem esett, de már temetik. A nép indián csatakiáltások közepette kíséri utolsó útjára az elhunyt uralkodót.

S ő még nem tudja, mit apja tudott...

A temetésen Koppány is részt  vesz, segít vinni Géza testét, ám amikor lerakják, a főpap ráordít: ,,há!" jelezve, hogy nincs itt helye. (Gondolom.)

Gézát a színpadon kialakított homokozóba temetik, majd nem sokkal később feltámad! Senki nem mutatja jelét, hogy látná őt, senki nem lepődik meg, csak továbbra is él, és járkál, majd elregél a végén egy dalt. Két variáció lehetséges: vagy fennáll a ,,két szerepet egy gázsiért?" esete, vagy ez is szimbólum, pl. a halottnak hitt diktatúra újra köztünk él. (Gondolhatja Alföldi úr.)

Megérkezik a két nagy öreg (minden tisztelettel) Varga Miklós és Nagy Feró. Egy hófehér Trabival gurulnak be (ennyit a paripáról, dehát nem a királyok korában vagyunk ugyebár!) s értetlenkedve szemlélik a helyzetet. Két megoldást találtam. Vagy nem jártak be a próbára, és azt sem tudták, mi történik, vagy ez egy Időutazó Trabant, mely 1983-ból repítette őket ide, a későbbi előadás helyszínére. (Ez ott bukik meg, hogy mint ismeretes, a fluxus kondenzátor csak 88 mérföldes sebességnél tud működni, amire egy Trabant még villámmal vagy lokomotívval megtoldva is képtelen.)

Figyelemre méltó a kocsi rendszáma!

A három főúr meglepően jó, velük igazából nem volt bajom.

A hangszerelést viszont nem tudtam értékelni, fel volt gyorsítva, ez elsőként Saroltnál jött ki nagyon, szinte sietnie kellett a szöveggel. Udvaros Dorottya tartotta a szigorú és befolyásoló anya szerepet, annyira, hogy teljesen érzelemmentesen sikerült előadni, ami megint nem jó. 

Gizella és a német katona közös dala. Majdhogynem közös násza lett ez. Unják a, unják a politikát, de egymás társaságát élvezik.

Gizella és a katona - csók nem lett belőle végül

Ismét szimbólumot véltem felfedezni: ,,unom a, unom a" kismilliószor elénekelve, már-már értelmét vesztve, míg a nép köréjük tömörül, s együtt beüvöltik: ,,politikát!" Burkolt jelzés a rendezőtől...

,,Felkelt a napunk". Minket ennél a dalnál zavart a legjobban a ,,vérfrissítés". Elveszett a magasztosság, elveszett az érzés, csak egy elhadart popdalocska lett. István és családja sikereiket pár pohár pezsgővel ünneplik meg.

Réka és István duettje, mely mondhatni fénypontja az egésznek, illetve egyetlen értékelhető pontja. Sokkal közelebb kerülnek egymáshoz térben, mint az eddigi előadásokon.

A hangszerelés még jót is tett ennek a dalnak, úgy látjuk őket, mint a két főhőst, akik nem tudják, kit s mit válasszanak.

A dal végén Rékát elrángatja a Táltos, s István érthetetlen okból hasra vágja magát.

,,A bűnbánó ember letérdel az Isten előtt, letérdel!"

Jön Novák Táltos Péter egy szál gitárral a kezében. Az öltözete is megérne egy misét, de...nem, inkább szót sem érdemel. Kiüvölti: ,,Jó estét, mindenki jól érzi magát? (- Igeeen!) Az kirááály!" De kínos... '-.-

Bejelenti Koppány érkezését, ki Stohl András létére meglepően jól énekel. Jól is játszik, de megintcsak nem értek valamit. A ,,Te vagy a legszebb álmom" című dal, melyben eredetileg a három feleség imádatát élvezi, kicsit kifordult magából. A bizonyos feleségeket képtelen vagyok a feleség szóval illetni, egy az egyben háremhölgyek, Koppány pedig úgy is bánik velük. Ellöki őket, s a,,hűséggel fárasztó asszonyaim, mindent megkaptok majd, most menjetek!" részt a közönségnek énekli, nem nekik.

Ez hiányzott nekem (ez is!) hogy míg az eredetiben Koppány nem egyértelműen negatív szereplő, mert látjuk, hogy szereti a lányát, szereti a feleségeit, vannak érzelmei. ,,Koppány újratöltve" pedig egy gép, nincsenek érzelmei, mindenkit elmar maga mellől.

Ezután szemtanúi lehetünk egy törzsi rítusnak, melynek keretében a Táltos véres arccal kántál a véres arcú népnek, akik eközben zombi stílusban vonszolják s rázzák magukat ordítások közepette. Koppány áldozatot mutat be, egy fehér gipsz lóba ver egy kalapácsot, mely ettől elkezd vérezni. Találtam volna egy szimbólumot, ha nem ló lett volna az áldozat. Ha fehér galambot áldoznak, akkor érthető lett volna úgy is, hogy a békét ezennel felfüggesztik.

Háttérben a megcsonkított állattal

S jöjjön a harc! A pogányok vasvillával, István seregei pedig nagy keresztekkel támadnak. Minden jól megy, míg a háttérből István katonái le nem adnak egy sorozatot a vasvillával kapálódzó pogányokra.

A vert sereg

István énekel. Szerepét ezúttal Feke Pál játssza. Tény, hogy hasonlít a hangja Varga Miklóséra, szimpatikus feje van, de ezen az előadáson voltak vele problémáim. A folyamatos hunyorgás, a folyamatos pofavágás, mintha végig visszatartotta volna...jól játszotta egyébként, nagyon azonosult a gondterhelt vezető szerepével.

A felnégyelés. Koppány újjáéled (Géza után nem is lepődtem meg) s felnégyelés helyett jönnek a fekete ruhás ,,nindzsák" és géppisztollyal kivégzik a lázadó pogányokat. Arra is külön figyelmet fordított a rendező, hogy a hullamező felülről is jól mutasson.

István seregének is tetszik a látvány:

Végül pedig, koronázás, boldogság.

Himnusz. István mögé torlódik a nép, s köréjük húzódik a korona, mely egyben börtön és menedék. Géza eközben mint halott, vagy élő kívülről szemléli az eseményeket.

VÉGE