Coming out

Csőrtök!
Hogy átment angolba a címadásom! Hát igen, le sem tagadhatnám, hogy Gazdám - kin már osztozom - a ködös Albion lakója immáron négy és fél éve. Szép kor.
Na, ahogy ígértem, jön a nagy fátyol lelibbentés, a coming out, avagy az új társszerző bemutatása!
Eldumáltam vele Skype-on, jófej, lesz egy idézetes rész, amiben körbelövöldözzük egymást, érdekes lesz! Ez lesz az első alkalom, hogy Gazdám, és pláne az új tag saját gondolatát osztja meg az én, személyes blogomon!
Naszóval, itt az újonc névjegye:

Bélyeggel, meg mindennel ellátott, úgyhogy mondhatni, hivatalos. (Kihangsúlyoznám a mondhatnit, de mindenképpen madár az egyed!)

Mint a mellékelt ábra mutatja, Azul névre hallgat, fiatal, hímnemű, s színe szerint kék példány - hogy hivatalosan fejezzem ki magam.

Skype-on egyeztettük egymást, kicsit félénk, de egyre magabiztosabb, csak ne nénizzen le, és jóban leszünk!

Olvassátok Azul első élményeit, melyet nekem jegyzett le. A fogalmazása és a stílusa még csiszolódni fog az idők folyamán. (Legalábbis nagyon remélem.)

"Tisztelt Szputa Mester!

Ugyan nem ismerem, sok jót hallottam Önről, s üzenetét is, miszerint amint tudok, jelentkezzek hogylétem, s Gazdánk hogyléte felől.

Pontosan egy hete érkeztem a támaszpontra, Gazdánk teljes meglepetésére. A helyzet váratlansága ellenére igen csinos kis lakot biztosított számomra. Gazda embere, a Padre először melegebb éghajlatra küldött, de már úgy érzem, kezdünk jóban lenni.

Gazda igyekszik mindig az én, és a saját kedvében is járni, de teljességgel tűrhető határokon belül. Éjszakámat a nappaliban, nappalomat a hálószobában töltöm, többnyire velük.

Gazda próbál a nagy könyv szerint eljárni velem kapcsolatban, de hamar belátta, hogy más a felfogásom a dolgokról, mint sokaknak. Valóban, az élelmet csak és kizárólag a kalit padlójáról fogyasztom, ezzel nagy fejtörést okozva a főemlősöknek, de igyekszem őseim életmódja szerint élni, s mivel ők sem készen kapták az élelmet, nekem is le kell mennem érte. 

Az első két nap nem volt könnyű, sok új arc, új hely, de örömmel jelentem: beépültem! 

Tisztelettel üdvözli,

Azul

ZULU 

21:13, Birmingham

Anglia"

Na, hát ez volna ő, Azul!

Két végén égetem a gyertyát, úgyhogy Gazdát is megkérdeztem róla:

,,Azul lett a neve, mert kék. Nem túl nagy még, de nagyon jófej. Vannak dolgai, pl. ha megmozdítom a kalitkát, rögtön nekiáll nyújtózkodni, és a kaját csak a földről fogadja el, dehát egyelőre hagyom a nyúlnak, hogy vigye a puskát, és leszórom neki a földre. A nagy könyv szerint a közeledés első fázisa, ha leeszi az ujjamról a magot, de mivel nála ez ennyire másképp működik, átugrottam ezt a pontot. Elkezdtem simogatni a lábát, és hagyta! Nagyon örülök neki, és hálás vagyok, hogy nem csíp meg. (Naná, hogy hálás lehetsz, nálam egy ilyennel bepróbálkozol, és a második csípésem már hullagyalázás!... - Szputa).

Szóval nagyon édes pofa, ő is személyiség, mint eddig Ferenc, Sárenc, és Szputa."

Befejezésül az én véleményem!
Kedves barátaim, tisztelt Olvasók... boldoggá tesz a tudat, hogy Gazdám is megtalálta új madarát, ahogy én, új gazdámat - még, ha mindketten bele is lettünk kényszerítve a helyzetbe. Ettől még a Gazda titulus változatlan! Örömmel tölt el, hogy a blogot ezentúl ketten szerkesztjük, majd kitaláljuk, hogy lehet megoldani, hogy mégis elkülönüljön valahogy.
Azul jófejnek tűnik, annyit tudok tanácsolni Bródy után szabadon, egy dalon belül megvan a teljes útravaló: ,,édes fiam, rejtsd jobban el nyugtalan érzéseid! Légy óvatos, ne láthassa át senki sem szándékaid!" továbbá ,,szánalmas kis lény az ember, önnön sorsán túl nem lát" de majd megtapasztalod.
Mindezek ellenére: szeresd Gazdát, mert megérdemli! Ha így teszel (meg ha nem) ő akkor is szeretni fog Téged - ismerem.

Köszöntsük hát Azult!
Első megjelenéseit a cenzúra - azaz jómagam - mindenképpen fehérre meszeli, ha arra van szükség.

Jó hétvégét kíván:
Szputa